FANDOM


Illyés Gyula: Megtalált karaván-napló

Camel

Már csak az iránytű bizakodott,
hebegett: adott
hűdött nyelvével jelet: valahol
van, ami válaszol.

Mentünk tovább
megint egy napnyi sivatagon át.

Ékírásos ábráival
egy sziklafal.

Sor sorra zagyván, konokon:
ráncok egy őrült homlokon.

Vén, hajdani
Idő vivódik itt.

Semmit se bír már mondani.

Így csak a szél visít.

A szempillán homok. Az izzadt ujjak közt homok.
Homok, ha összeér a fog.

Megöltük út-tudó tevénket.
Ettünk egy utolsó ebédet.

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.